Logóe-ingatlanközvetítők.hu
Blog
e-ingatlankozvetitok.hu

Dr. Surányi Balázs

• 4 perc olvasás

Ingatlan eladáskor mit lehet elvinni?

A legbizarrabb viták, amiket ügyvéd-ingatlanközvetítői pályafutásom során láttam, szinte mind a pontatlanul szabályozott birtokbaadási feltételekből fakadtak. Volt olyan ügyem, ahol a sablonszerződés miatt az eladó úgy érezte, a beépített konyhabútort és a radiátorburkolatokat is joga van leszerelni a kiköltözéskor, a vevő pedig sokkot kapott a kulcsátvételkor. Éppen az ilyen esetek miatt én már elvből nem engedek olyan szerződést aláírni, amely csak annyit mond: „vételár megfizetése után a lakás birtokba vehető”. Ha rám hallgatnak a felek, tételesen listázzuk a maradó ingóságokat, alkotórészeket és tartozékokat.

Ha nincs tételes lista, akkor persze érhető, hogy sok eladóban felmerül a kérdés: mit vihetek el a lakásból, mielőtt átadom a kulcsokat? Egyáltalán – van valami, amit nem vihetek el? Számít, hogy szóban miben állapodtunk meg?

A válasz röviden: Ingatlan eladásakor az eladó általában az ingóságokat viheti el, például a mobil kerti bútorokat vagy személyes tárgyakat. Az ingatlan alkotórészei és tartozékai főszabály szerint maradnak. Ilyen lehet a kerítés, a kazán, a beépített konyha vagy a rögzített klíma, ha a szerződés másként nem rendelkezik.

De nézzük meg részletesen, mit jelent ez, és mire kell figyelni, hogy ne legyen belőle vita.

Foglaljon időpontot díjmentes konzultációnkra online - Segítünk beárazni az ingatlant, majd átbeszéljük az értékesítés legoptimálisabb módját.

Tartalomjegyzék

Mikor történik a birtokbaadás?

A birtokbaadás általában a vételár teljes kifizetése után történik, de ettől az adásvételi szerződésben el lehet térni.
Ilyenkor az eladó:

  • átadja az ingatlan kulcsait,
  • a felek közösen ellenőrzik az ingatlan állapotát,
  • jegyzőkönyvet készítenek, amelyben rögzítik például a mérőórák állását.

Fontos, hogy az ingatlant kiürített, kitakarított állapotban kell átadni. A birtokbaadással a kárveszély is átszáll a vevőre, tehát az ezt követően keletkező károkért már ő felel.

Elviheti-e az eladó a klímát, lámpát, bútort, kazánt, vagy a kerti tujákat? Ha a szerződés engedi!

A legbiztonságosabb megoldás: mindent írjanak le az adásvételi szerződésben – tételesen. Amit a szerződés szerint elvihet az eladó, azt el is viszi. Már a hirdetés feladása előtt gondolja végig, mit szeretne elvinni:

  • beépített konyhabútor (gépekkel vagy anélkül),
  • beépített szekrények, gardróbok,
  • lámpatestek, csillárok,
  • függönykarnisok, reluxák,
  • klíma, riasztórendszer,
  • fürdőszobai bútorok, tükrök,
  • kerti tárolók, kerti csap,
  • növényzet, dézsás növények.

Ha ezekről egyértelműen rendelkeznek, nem lesz vita. Nézzük meg, mi a teendő, ha szükszavú adásvételi szerződést kötöttek a felek. Ha a vevő ragaszkodik a klímához, gépesített konyhához, gardróbhoz vagy kerti tárolóhoz, ezek ne csak szóban hangozzanak el. Kerüljenek bele a szerződésbe vagy egy átadáskori tárgylistába.

Ami az ingatlan alkotórésze: mindig marad

A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 5:15. §) szerint az alkotórész az, ami oly módon van az ingatlannal egyesítve, hogy az eltávolításával az ingatlan vagy maga a tárgy megsérülne, vagy a használhatósága csökkenne.

Alkotórész például:

  • nyílászárók (ajtók, ablakok),
  • beépített szaniterek (WC, mosdó, kád, zuhanytálca),
  • víz-, gáz-, villanyvezetékek és szerelvények,
  • radiátorok, kazán, bojler,
  • falburkolatok, parketta, csempe.

Ezeket soha nem lehet elvinni, mert az ingatlan szerves részei. Ha valaki mégis kiszereli őket, az kár az ingatlan rongálásának is minősülhet.

Ami tartozék: főszabály szerint marad

A tartozék (Ptk. 5:16. §) nem alkotórész, de a rendeltetésszerű használathoz szükséges vagy azt elősegíti. A törvény szerint, ha nincs másként kikötve, az adásvétel ezekre is kiterjed.

A gyakorlatban a legtöbb vitát ez okozza.

Általában tartozéknak minősül:

  • beépített konyhabútor és a beleépített gépek (sütő, főzőlap),
  • beépített szekrény (falba illesztett),
  • klíma, riasztó,
  • függönykarnisok,
  • fürdőszobai tükör, falra rögzített szekrény.

Ezeket a vevő joggal várja el, hogy a lakással együtt megkapja.

Ami ingóság: elvihető

Minden, ami nem alkotórész és nem is tartozék, az az eladó személyes tulajdona. Ezeket szabadon elviheti a kiköltözéskor.

Ingóság például:

  • szabadon álló bútorok (asztal, szék, kanapé),
  • hűtő, mosógép (ha nem beépített),
  • tévé, hifi, dísztárgyak, képek, szőnyegek,
  • függönyök (de a karnis marad!).

A csillárok és lámpák külön kategória:

A vevő jogosan várja el, hogy működő világítás legyen. Ha az eladó egy különösen drága lámpát el akar vinni, akkor erről előre kell szólnia, és helyette egyszerű lámpatestet kell felszerelnie.

A birtokbaadás után már semmit nem vihet el az eladó

A birtokbaadás az a jogi pillanat, amikor az eladó véglegesen átadja a lakás feletti rendelkezési jogot. Innentől kezdve az ingatlan már a vevő birtokában van – az eladónak nincs joga visszamenni, és semmit elvinni onnan. Ha mégis megtenné, az birtokháborításnak vagy akár lopásnak is minősülhet.

Összefoglalás

Ha a hirdetés fotóin látszik a beépített konyha, klíma, gardrób, kerti tároló vagy lámpatest, a vevő gyakran azt feltételezi, hogy ezek benne vannak az árban. A hirdetés azonban nyilván nem helyettesíti az adásvételi szerződést. Ami fontos, azt a szerződésben vagy mellékletben kell felsorolni.

Ha adásvétel előtt vagy birtokbaadás előtt áll, és attól tart, hogy vita lesz abból, mi marad a lakásban/házban, érdemes az okiratszerkesztő ügyvéddel egyeztetni. 

Szeretné, ha ügyvéd-ingatlanközvetítő adná el a lakását? Vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kategóriák:

Surányi BalázsSB
Szerző:

Csapatunk

Dr. Surányi Balázs

Dr. Surányi Balázs ügyvéd-ingatlanközvetítő, aki angol nyelven is dolgozik.
Szerzői profil

Gyakran
ismételt kérdések

A leggyakoribb hiba, ha az eladó szóban állapodik meg a vevővel, például arról, hogy ideiglenesen ott hagyhat néhány bútort. Szóbeli megállapodás nem véd jogilag – mindent írásban kell rögzíteni.