Egyenesági öröklés adózása

Egyenes ági öröklés és házastársak esetén mennyi öröklési illetéket kell fizetni?

Ők teljesen mentesek az öröklési illeték alól – ide tartozik a szülő, gyermek, unoka, illetve a házastárs.

Ha egyenesági rokon/házastárs végrendelet alapján örököl, akkor ugyanúgy illetékmentes, mint törvényes öröklés esetén.

Kell-e személyi jövedelemadót fizetni öröklés után?

Nem, az öröklés nem minősül jövedelemnek, így SZJA-t nem kell fizetni. Viszont ha az egyenes ági örökös a későbbiekben eladja az örökölt ingatlant, az eladásból származó nyereség (legtöbbször az eladási ár 25%-a) után adófizetési kötelezettség merülhet fel (általában 15% SZJA a különbözet után). Az elhalálozást követő 5 év után (az adott év januárjától) SZJA-t nem kell fizetni.

Mennyi adót fizetnek a nem egyenesági rokonok?

Az oldalági rokonok (testvér, nagynéni, nagybácsi, unokaöcs, unokahúg stb.) nem illetékmentesek, és az általános szabályok szerint öröklési illetéket kell fizetniük.

A dokumentum szerint:

• Az öröklési illeték általános mértéke 18%,
• lakás öröklése esetén kedvezményes, 9%-os illeték alkalmazandó.

Ez azt jelenti, hogy ha például valaki a testvérétől örököl lakást, az illeték mértéke 9%, míg ha pénzt, értéktárgyat, autót vagy más vagyontárgyat, akkor 18%.

Ha az örökhagyó és az örökös között nincs rokoni kapcsolat (pl. barát, élettárs házasság nélkül, vagy teljesen idegen), ugyanaz az illetékmérték érvényes:

• 9% lakás esetén,
• 18% minden más vagyontárgy esetén.

Az illetékkötelezettség a hagyaték jogerős átvételekor keletkezik, és az NAV automatikusan kiszabja az illetéket, miután az anyakönyvi és hagyatéki adatok beérkeztek.

A nevelt gyermek és a mostohaszülő a törvény szerint egyenesági hozzátartozónak minősül, de csak szigorúan az illeték szempontjából, így ez szintén illetékmentes.

Mi az az egyenesági öröklés?

Az egyenesági öröklés azt jelenti, hogy az örökhagyó vagyonát a vér szerinti leszármazói (gyermek, unoka, dédunoka), illetve felmenői (szülő, nagyszülő, dédszülő) öröklik – attól függően, hogy élnek-e közelebbi rokonok.

A Polgári Törvénykönyv alapján az öröklés rendje a következőképpen épül fel:

• Elsőként a gyermekek örökölnek – fejenként egyenlő arányban.
  Ha egy gyermek már nem él, helyette az ő gyermekei (az örökhagyó unokái) örökölnek, és így tovább lefelé a leszármazói ágon.
  👉 Ez az egyenesági lemenő öröklés.
• Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, akkor az öröklés a szülőkhöz, majd a nagyszülőkhöz, dédszülőkhöz és végül távolabbi felmenőkhöz kerül.
  👉 Ez az egyenesági felmenő öröklés.

Az „egyenesági öröklés” tehát a család vertikális vonalát követi:

• Lefelé: szülőről gyermekre, unokára.
• Felfelé: gyermekről szülőre, nagyszülőre – ha nincs leszármazó.

A házastárs csak melléjük (nem helyettük) örökölhet: leszármazók mellett egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből, illetve holtig tartó haszonélvezeti jog a közösen lakott lakáson.

Röviden: Egyenesági öröklés az, amikor az örökhagyó vagyonát közvetlen vérrokonai öröklik – vagyis gyermekei, unokái, illetve ha ők nincsenek, akkor szülei, nagyszülei.

Mi az a kötelesrész?

A kötelesrész a magyar öröklési jog egyik legfontosabb védelmi intézménye: azt biztosítja, hogy az örökhagyó nem foszthatja meg teljesen a legközelebbi hozzátartozóit a teljes örökségtől, még akkor sem, ha végrendeletet készített és más személyekre hagyta vagyonát.

Ki jogosult kötelesrészre?

Kötelesrészre jogosult az, aki törvényes örökös lenne, tehát:

• az örökhagyó leszármazói (gyermek, unoka stb.),
• a házastárs,
• valamint az örökhagyó szülei,
  ha az öröklés megnyílásakor törvény szerint örökölnének vagy örökölhetnének.
  👉 Más rokon (pl. testvér, nagyszülő) nem jogosult kötelesrészre.

A kötelesrész mértéke

A kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada.
Példa:
Ha egy gyermek törvény szerint 10 millió forintra lenne jogosult, akkor a kötelesrész 3,33 millió forint.

A házastárs esetében, ha haszonélvezeti jog is illeti meg, akkor a kötelesrész a haszonélvezeti jog korlátozott változata, vagyis annyi, amennyi az életszükségleteit fedezi.

A kötelesrész alapja

A kötelesrész alapjába beleszámít:

• a hagyaték tiszta értéke,
• valamint az örökhagyó által életében adott ingyenes adományok (pl. ajándék, bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon).

Nem számít bele:

• a halál előtti 10 évnél régebbi ajándék,
• a szokásos mértékű ajándék (pl. születésnapi ajándék),
• a tartásként nyújtott támogatás.

Kitagadás és megbocsátás

Az örökhagyó kitagadhatja a kötelesrészre jogosultat, de csak törvényben meghatározott okkal, és írásban megjelölve az okot.
Kitagadási ok például:

• az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény,
• súlyos tartási kötelezettség megszegése,
• erkölcstelen életmód,
• hálátlanság,
• életére törés az örökhagyó vagy annak közeli hozzátartozója ellen.

Ha az örökhagyó megbocsátott, a kitagadás érvénytelen, és a jogosult ismét igényt tarthat a kötelesrészre.

Elévülés

A kötelesrészre való igény 5 év alatt elévül az örökhagyó halálától (az öröklés megnyílásától) számítva.

Összegzés

Az egyenesági rokonok közötti öröklés – akár törvényes, akár végrendeleti úton történik – teljesen mentes az öröklési illeték alól.
Ez azt jelenti, hogy az örökösnek nem kell öröklési illetéket fizetnie, függetlenül attól, hogy:

• az öröklés végintézkedés (végrendelet) vagy
• törvényes öröklés alapján történik.

🔸 Kivétel csak akkor merülhet fel, ha az örökös nem minősül egyenesági rokonnak (például testvér, unokaöcs, házastárs rokona stb.), mert az ő esetükben az illetékfizetés továbbra is fennáll.

Tudta, hogy az ingatlant bizonyos körülmények között már a hagyatéki tárgyalás előtt is el lehet adni?